Katasztrófahelyzet, példátlan fagy, pusztítás

Készüljünk a drágulásra a gyümölcsöknél

​

Bordeaux-tól Burgundiáig

és a Rhône-völgyön át Champagne-ig kinn voltak az ültetvényekben múlt héten a borászok, hogy felmérjék az évtized legrosszabb fagyának pusztításait, amely április első hetében következett be – erről számolt be a The Guardian. A fagy mérséklése érdekében Franciaországban a gazdák ezernyi apró tüzet és gyertyát gyújtottak a szőlő- és gyümölcsültetvényeken.

A Rhône-völgybe

n a helyi bortermelők szervezetének vezetője, Philippe Pellaton az elmúlt 40 év legalacsonyabb szőlőtermésének nevezte az ideit, az átlagos évekhez képest 80-90 százalékos veszteséggel számolnak. A borászok kétségbe vannak esve, különösen a Côte-Rôtie térségben. Iparági szakértők szerint a -6°C-os hőmérséklet okozta károk az elmúlt évtizedek legsúlyosabbika lehet, már csak azért is, mert hirtelen jött a fagy a márciusi szokatlan meleg időjárás után. A tehetősebb gazdák helikoptert béreltek, hogy a föld közelében tarthassák a meleget. Negatívnak ítélik a helyzetet a világ legfinomabb fehérborait előállító Burgundiában, ahol a helyi termelői szövetség vezetője szerint az

idei termés legalább 50 százaléka elveszett.

A France24.com alapján csak Elzász, valamint Champagne és Cognac régiók nagy részét kímélte meg a fagy. Franciaországban a szőlő mellett a kivi, a kajszibarack, az alma és az egyéb gyümölcsök termelőit, mint például a répa és a repce termesztőket is rosszul érintette a hideg. A mezőgazdasági katasztrófa mérséklésére a kormány mentőcsomaggal áll elő, a borászok és a gyümölcstermelők a pénzügyi támogatáson kívül azt akarják, hogy a banki kölcsönök visszafizetését ideiglenesen felfüggesszék, és javítsák a biztosítási lehetőségeket a szektorban, ahol a borászok csak egyharmada biztosított.

Alaposan rájár a rúd a franciákra, hiszen a korábbi elnök, Donald Trump a francia pezsgőn és sajton álltak bosszút a digitális adókért. A francia borok és szeszes italok exportját 2020-ban körülbelül 12 milliárd euróra becsülték, ami 14 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest. Januárban a francia már bizakodóbbak voltak a kilátásokat illetően: Trump távozásával megszűnt a francia termékekre kivetett extravám, és érezhetővé váltak az ázsiai és más piacokon tapasztalható gazdasági fellendülés jelei.

Kihívást jelent a magyar gazdáknak az idei tavasz

Nagy István agrárminiszter szintén azt javasolta a gazdáknak, hogy az országos tűzgyújtási tilalom ellenére, tűz- és füstképzéssel védjék az éppen virágzásnak indult ültetvényeket, ugyanis a védekezés kivételt jelent a tilalom alól.  Tájékoztatása alapján Magyarországon leginkább a gyümölcsösökben okoz fejfájást a hideg, és különösen a sárgabarack, és a kajszibarack termésért lehet izgulni. Kajsziból egy normális évjáratban 30-35 ezer tonna terem Magyarországon, őszibarackból pedig 35-40 ezer tonna. A kajszi piaci termelői átlagára 2019-ben kilogrammonként 485 forint, az őszibaracké 408 forint volt.

Egyelőre megjósolhatatlan a fagykár miatti terméskiesés mértéke, ugyanakkor közgazdasági törvény, hogy ha egy gyümölcsből kevesebb terem egy évben, az általában megdrágul – szögezte le.

A hazai gyümölcsök terméskilátásait általában a FruitVeB osztja meg, azonban a várható barackmennyiségét májusnál előbb nem közlik. Ugyanakkor a Portfolio megkeresésére a szakmaközi szervezet elnöke, Apáti Ferenc megerősítette, hogy

Jelentős termeléskieséssel számolnak

Nagy István szerint emberfeletti küzdelmet folytatnak idén tavasszal a gazdák, hiszen a koronavírus-járvány és az aszály mellett a fagy sem kíméli az ültetvényeket. Ezért arra kérte a termelőket, hogy mérjék fel a károkat, mert az idén is számíthatnak támogatásra a kármentesítési alapból.

Akár a kár teljes összegét is visszakaphatják a gazdák – tette hozzá, rámutatva arra, hogy nem az ez egyedüli támogatás, hiszen az elkövetkező időszak vidékfejlesztési program-kiírásaiban csak olyan gyümölcs ültetvényekre lehet pályázni, amelyek teljesen komplett technológia mentén működnek. Vagyis, a jéghálótól, a fagymentesítésen keresztül az öntözésig lehetőséget adnak a védekezésre.

Szükség lenne a hazai gyümölcsnemesítési program újragondolására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítését szorgalmazza a kertészeti ágazatban, ahol egyre komolyabb kihívást okoz a globális klímaváltozás és az időjárás egyre szélsőségesebbé válása. Közleményük szerint a rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos világfajta, mediterrán eredetű, kevésbé fagyálló gyümölcsfajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben. 

Mindezek miatt a kamara úgy véli, hogy aktuális lenne újragondolni a hazai nemesítési programot; időszerű lenne általánossá tenni a telepítendő fajokból, fajtákból folyamatos adaptációs kísérletek beállítását, amelyek alapján eldönthető, hogy megfelelnek-e a hazai termesztési körülményeknek.

A honlapukon megjelent tájékoztatásban kitértek arra is, hogy kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít a hazai agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz. Mindehhez kiváló szakmai bázisként szolgálhat az idén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

Elszáll a pálinka ára?

Ha nincs gyümölcs, akkor nagy bajban lesznek a pálinkafőzdék. Fennáll a kockázata annak, hogy a megmaradt termést annyira drágán adják majd a gazdák, hogy nem éri meg átvenni tőlük, mert a pálinka ára annyira elszállna, hogy nem lenne aki megvenné – erről Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke számolt be a Portfolio-nak, aki megjegyezte, hogy harmadik éve alacsony a baracktermés, a főzdék nagy része valószínűleg már kifogyott az előző években.

Csak magyar gyümölcsből készülhet pálinka,

így idén előfordulhat, hog ynehezen vagy jóval magasabb áron juthatnak majd a fogyasztók barackpálinkához. Mihályi László az áremelkedés mértékéről egyelőre nem tud nyilatkozni, mivel ahhoz pontos kép szükséges a fagykárról, amely nemcsak a barackot, hanem a cseresznyét is érinti. A gyümölcsösöknek nagyon nem kedvez a tartós 10 fok alatti időjárás, így nemcsak a pálinkáért, hanem a friss termékekért is horribilis árat elkérhetnek majd, azonban azt nem lehet tudni, hogy a piac mindezt mikor reagálja le.

A koronavírus-járvány miatt bezárt vendéglátóegységekbe nem tudtak szállítani, így a pálinka iránti kereslet visszafogott. Sok főzde szállított a HoReCa-szektornak, azok most állnak, sőt az sem kirívó eset, hogy alkalmazottakat kell elküldeniük, egyértelműen veszélybe került az ágazat – jegyezte meg. Nehéz új piacokat találni, mert magánszemélyek viszonylag kevés pálinkát vásárolnak, nem élnek az emberek az online vásárlás lehetőségével, főleg úgy, hogy január 1-től adómentessé vált a bérfőzés és a magánfőzés is, így sokan inkább azt választják, tőlük pedig sokan szereznek be illegálisan párlatokat.

Jelenleg Magyarországon 180-190 kereskedelmi pálinkafőzde működik, közülük kevesen vannak jelen a kiskereskedelmi üzletek polcain, azonban jelenleg csak azon készítőknek van forgalma, amelyek ott értékesítenek.

Tavaly a szektor 50 százalékos visszaeséssel számolt 2018-hoz képest, mivel 2019-től vezették be a népegészségügyi termékadót, amely már megfelezte az értékesítést, és ebből alapvetően nem sikerült kilábalniuk.

2019-ben 1,12 millió liter 50 százalékos gyümölcspálinka fogyott, amely 2,24 millió darab 0,5 literes palack pálinkát jelent, míg 2018-ban 5,5 millió félliteres palackot tett ki a forgalom. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján 2019-ben a netából származó összes bevétel közel 50 milliárd forintot tett ki, ezen belül szeszesitalokból 10,6 milliárd forint, pálinkából 1,19 milliárd forint származott.

Forrás: Ferkó Nikolett | portfolio.hu

Az élet tele van nehéz döntésekkel, a pálinkavásásrlás ne legyen az. 

www.palinka.online – pálinkavásárlás sorbanállás nélkül