Krisztina pálinkában is lefőzi a férfiakat! 🙂

​

A kis kert gyümölcsfái alatt még a szürke téli hidegben is látszik a gondozott gyep és a beültetett virágágyás, a fa előtető alatt pedig a kerti szerszámok mellett megférnek

a pálinkafőzés elengedhetetlen eszközei.

A tágas, kényelmesen berendezett lakás kandallójában ropog a tűz,

előtte öreg beagle kutyus heverészik, arrébb egy cica, a kanapén még egy másik, és a lakás minden pontján újabb házi kedvenc tűnik fel. Munka, család, kert mellett az állatmentés a régi nagy szerelem, a legújabb pedig a pálinkakészítés művészete.

A háziasszony keresetlen közvetlenséggel invitál körbe a helyiségeken, és vezet végig az életén.

– Ezek itt a gyerekek szobái voltak, de már felnőttek és külön laknak. A másik szoba még használható, ha hazajönnek néha, látogatóba. Ebben pedig a férjem szerszámait tartjuk és raktárnak sem utolsó.  Amikor ideköltöztünk, nem a sok bútor volt fontos, hanem az, hogy a gyerekeknek legyen elég hely. De látod, itt most egy másik cica alszik, ő a lányomé, az, amelyik a lábadnál dörgölőzik, ő a férjem kedvence. De gyere, mutatok még valamit.

Ekkor a folyosó végén egy kicsi ajtóhoz vezet, és feltárul egy titkos kincsesbánya. A csöppnyi helyiség polcain pálinkás üvegek, a földön demizsonok sorakoznak. Krisztina arca felderül, és büszkén mutatja be gazdag kínálatát.

– Na, szerinted ez mi lehet? – nyit ki egy átlátszó folyadékkal teli üveget, melynek valamik úszkálnak az alján. Beleszagolok, és az erős alkohol szagán túl valami ismerős, erős illat is megcsap, de mi lehet az, mi lehet….  – Ez birs, méghozzá gyömbérágyon!  Na, ezt szagold meg, ez könnyebb lesz! – egy sötét, szinte fekete lét mutat, alján bogyókkal.

A sötét bogyók segíthetnének, de hiába. Találgatok. –

Fekete szőlő? Áfonya? 

– Nem, kökény! Szagolj csak bele! – és sorra így, mutogatja a különleges fantáziával kombinált pálinka-kísérleteket. Csipkebogyó, málna, szilva, alma, körte, birs és még sokféle gyümölcs kerül sorra, mind másféle színekben, illattal, személyiséggel, vonzerővel. Itt kiderül, hogy mi mivel párosítható, mi hozza ki a másik ízét, illatát, aromáját, egyéniségét.

​Sokszor több száz kilónyi gyümölcsből készül csak el tíz liternyi párlat, az pedig, hogy milyen, és milyen vastagságú ágyra, azaz szemes gyümölcs tartalomra öntve adja ki a különleges ízét a pálinka, az a készítő tapasztalatának és tehetségének kérdése. Onnan kezdődik a titok, a művészet.

– Ez még nincsen kész, illatolj csak bele ebbe is – és egy erős illatú pálinkát szagoltat meg velem. Látom, minden üvegre ráírva a lefőzés dátuma.

– Ez most még túl friss, még nem érett meg. Ez még csak négy hónapos, kell még neki legalább két hónap, hogy összeálljon.

Honnan tudom? Csak kísérletezés, tapasztalat útján. Többnyire igaz, hogy minél tovább áll, annál zamatosabb egy pálinka. De van olyan gyümölcs is, ami egyszerűen szétesik a túl sok állásban, és nem lesz jó íze már fél év után.

Jól kell eltalálni az időpontot, hogy mikor küldesz be bírálatra egy kész italt.

Előkerülnek a versenyek emléklapjai, és a kézbe fogható trófeák.

– Ez a itt a két évvel ezelőtti muscat ottonel szőlő, ez az idei füge trófeája, a kerámiatányér pedig a champion, azaz a legmagasabb fokozat díja. Mindhárom champion díjat nyert! Itt pedig a tavalyi verseny arany helyezésének díja – és visszateszi az üveges szekrénybe a kis szobrocskákat.

A többi verseny emléklapjai is előkerültek. Első versenye Vecsésen 2020-ban rögtön ezüstérmet hozott, az első aranyát pedig a következő évben, az első Mohácsi Nemzetközi Versenyről hozta el, ahol tramini szőlőből készült pálinkája nyert. Majd Porrog, Mohács, Perkáta, Szeged, Gyömrő, Gyula, Záhony, Bp. XVI. kerület – mind arany, ezüst, bronz díjainak helyszínei. Mutatja első NAV engedélykérelmét is, ami a hivatalos főzés és a versenyzés feltétele is. Először csak 18 literre mert engedélyt kérni, csak később tudta 80 literre megkérni. 

A legkülönlegesebb versenyen 2022. tavaszán Keszthelyen vett részt, ahol a szervezők rendeztek házipálinka mustrát, meghívásos rendszerben. A bírák is hölgyek voltak és a résztvevők is csak nők lehettek. Végre, egy jó kezdeményezés!

– Miért éppen a pálinka? Szeretek olyasmibe belevágni, ami különleges, és amivel kitűnhetek a többiek közül. Gyerekkoromban annyi bántásnak és megalázásnak voltam kitéve az iskolában, hogy megfogadtam, engem többé nem bánthatnak.

Már a rendőrségen is, ahol hosszú évekig dolgoztam, olyan biztonságos családban éreztem magam, ahol ez nem ismétlődhet meg. Az állatokat is valószínűleg ezért segítem, hogy nekik már ne kelljen hasonlő a fájdalmakat átélniük.

Itt, a pálinkafőzésben egy olyan különleges és kreatív területet találtam, amit nők nagyon kevesen művelnek. Talán, ha lehetünk húszan az országban, női pálinkafőzők.

A versenyeken szinte mindenki férfi.  És az a pillanat, amikor végigmegyek győztes nőként közöttük, na az a pillanat mindent megér! Látom a tekintetükben a kíváncsiságot, az elismerést.

Kimegyünk az udvarra, hátra, a főzőüsthöz, a mágia terébe. Újra felderül Krisztina arca. Mint egy titkos összeesküvőre, mutat büszkén a termetes, 35 literes (kisüsti) réz főzőüstre, ami vörösréz kupolájával már megjelenésében is tekintélyt parancsol. A teremtés viszont nem itt kezdődik.

A gyümölcsöket, akár több száz kilónyit is,

egyenként szemezgeti át, válogatja ki a rosszakat, mert “senki se mondja a pálinkámra, hogy penészes ízű”. A bodzavirágot egyenként tépkedte le a szárakról, a kőkemény birset egyenként darabolta, magolta ki. Főzés, darálás következik, majd az erjesztőhordóba kerül a nyersanyag, ahol beoltja, hogy meginduljon az erjedés. Méricskélés, tudomány vagy megérzés, varázslat már innen az, hogy a megfelelő pillanatot kiválassza, mikor kerül a cefre a rézhengerbe.

És innen már nincs elmozdulás. Figyelni, várni, őrizni kell a folyamatot, hogy a tiszta párlat megérkezzen. Kétlépcsős pálinkafőző, nem az első lefőzés, hanem a második az, ahol tudni kell, mi az első, mérgező folyadék, honnan kezdődik a közép-, majd az utópárlat. A tiszta pálinka a középpárlat. Ha kóstoláskor csípő érzést érzünk a szánkban oldalt, akkor az előpárlatból; ha savanyút, akkor az utópárlatból csempésztek az italunkba.

A pálinkát tulipán formájú,

azaz alul öblös, majd elkeskenyedő pohárba illik tölteni, az öblösödés közepéig. Illatoláskor az egyik tenyerünk alulról melegíti az italt, másik tenyerünk lezárja, így tartjuk egy ideig, és ahogy felnyitjuk, a felszabaduló illatokba szagolunk bele. Ezután következik a kóstolás, amikor csak annyit veszünk a szánkba, hogy az megnedvesítse az ajkunkat. Így kiélvezhetjük a pálinka több rétegben elrejtett minden illatát, zamatát.

– Tudod, én minden évben újabb és újabb célt tűztem magam elé. Először csak jó pálinkát akartam készíteni. A férjem örökségével, egy kicsi főzővel kezdődött az első kísérletezés. Majd 50.  születésnapomra megkaptam ezt a nagyobb üstöt. Innen már nem babra ment a játék.

Elvégeztem egy OKJ-s tanfolyamot, sőt, a gyümölcsfeldolgozóit is, és versenyezni kezdtem. Dobogós helyet akartam. Meglett. Aztán aranyat, meglett. Champion címet, azt is megkaptam. Azt javaslom minden pálinkafőzőnek, hogy egyszer tapasztalják meg, milyen egy bírálat, mert nagyon sokat tanulhatnak belőle. Eddig csak mindig beküldtük a félliteres, címkézett italt a versenyre, és e-mailben értesítettek az eredményről. Most, hogy tavaly egy verseny szervezésében is részt vettem, láthattam a bírálatot.

2022 novemberében a Civil16 Egyesülettel közösen együtt rendezték meg az első Kertvárosi Pálinka és Párlatversenyt. Olyan rendezvényt kerestek, amivel összehozhatják a kerület lakosait, a pálinka pedig bizony ilyen, összehozó erő. 90 darab pálinkával neveztek a versenyre, ő is a sajátjaival versenyzett, ugyanolyan vakon, számozott üvegekben, mint a többiek. 7 arany, 4 ezüst és 4 bronzéremmel és egy champion díjjal tért haza. De számára a szervezésért kapott elismerés jelentette a legtöbbet. A részt vevők közül sokan dicsérték a családias, jó hangulatú díjkiosztót, ezért döntöttek úgy, hogy a versenyt idén is meg kívánják rendezni – lehetőleg már egy nagyobb helyszínen, igyekezve megtartani az előző évi színvonalat.

Még annyi mesélnivaló lett volna, de jó társaságban repül az idő. Kóstoló nélkül nem engedett haza vendéglátóm. Otthon nyitottam csak ki az ágyas áfonya pálinkát. Kicsi poharamban megmelegítettem az alját, lezártam a pohár tetejét, beleszagoltam, majd nemcsak az ajkam nedvesítettem be, hanem bizony két korttyal lehúztam a finom nedűből.

Végigfutott torkomon az ismerős, erős folyadék, éreztem, ahogy nyelőcsövemen egyre lejjebb érve eléri a gyomromat. Ahogy kóstolgattam a hatást, egyszer csak édes, fanyar áfonya íze töltötte meg a számat, mintha a kis bogyós gyümölcsök köszöntöttek volna mindazzal az örömmel és napfénnyel, amit magukba szívtak a nyári meleg napokon. Helló, kicsi bogyócskák, lám, a pálinka tényleg összehozott, még minket is!

Forrás: Czeczon Ildikó írása / Fotó: Bulla Bea |noivalto.hu

Az élet tele van nehéz döntésekkel, a pálinkavásásrlás ne legyen az. 

www.palinka.online – pálinkavásárlás sorbanállás nélkül