pálinkaivás Szabolcsban
A Medicina Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg Kárpáti Endre munkája A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából címmel. Ez a kötet számos olyan adatot is tartalmaz, amely jelentős forrásértékkel bír és értéket jelent mindazok számára, akik gyűjtik Szabolcs és Szatmár megye múltjára, egykori hétköznapjaira vonatkozó adatokat.
Szabolcs vármegye 1752-ben elrendelte, hogy a kocsmárosok a szolganépnek két pint bornál, egyéb vendégeknek egy forintnál többet érő italt nem adhatnak hitelbe. Ha a kocsmáros a hitelbe adott italnál csalárd módon többet jegyzett fel, és rajtakapták, 40 botütéssel büntették.
Kiemeli a kötet, hogy a burgonyából készített égetett szeszes ital a XVIII. század végén Szabolcsban is elterjedt. Fényes Elek, a kor nevezetes statisztikusa így ír a Szabolcs megyei szeszgyárak gyors fejlődéséről: „A honunkban jelenleg igen elhatalmazott s igen sok tiszta jövedelmet adó gőzpálinkafőző gépelyek e megyében is gyökeret kezdenek verni, s ilyeneket már láthatni gr. Dessewffy Józsefnél Szt. Mihályon, Kállay Péternél Biriben, Bónis Sámuelnél Théten, de nemcsak itt, hanem az egész országban legnagyobb ilyen intézet van Bezdéden, mellyet br. Ghillányi s egy részvényes társaság állított fel.”
A megyegyűlések 1845-1847 között sűrűn tűzték napirendre a pálinkafőzés betiltását. 1845. december 9-én Szabolcs megye közgyűlésén is napirendre került a szeszgyárak leállítása, de az indítványt a többség nem szavazta meg.
Egy szabolcsi levél arról ad hírt, hogy járásukban van olyan község, ahol három szeszgyár működik. A pálinkaivás a „bölcsőtől a sírig” kíséri a halandókat. „Útbainduláskor sok úgy viszi a butykosát, mint valami őrangyalt”. A sebet pálinkás ronggyal borogatják. Járvány esetén a szülő pálinkát ad gyermekének. A tanuló sokszor oly részeg, hogy a tanító kénytelen hazaküldeni. Vannak olyan községek is, ahol a pálinka a gyermek rendszeres reggelije. Az iparos- és kereskedőtanoncoknak sok esetben a munkaadó adja a szeszes italt.
Végül nem lehet említés nélkül hagyni az egészségre annyira veszélyes és káros denaturált szeszt, melynek fogyasztása a két világháború között Szabolcsban eléggé elterjedt volt. Aratás és cséplés idején az arató- és cséplőmunkások úgyszólván járandóságképp kapták naponta a denaturáltszesz-adagot. Szabolcsban még a gyermekek is itták. Egy szabolcsi tanító 78 második osztályos tanulója közül 58 vallotta be, hogy szokott „dunáré”-t inni. A nép gyógyszerként használta, mind belsőleg, mind külsőleg.
Forrás: szon
Az élet tele van nehéz döntésekkel, a pálinkavásásrlás ne legyen az.
www.palinka.online – pálinkavásárlás sorbanállás nélkül
