Pálinkafőzés otthon: ezeket a szabályokat kell betartani

Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy Borsod megyei családi ház garázsában több mint 350 liter illegálisan előállított párlatot, pálinkafőzéshez használt desztilláló berendezéseket foglaltak le. Ezen kívül találtak még 354 liter különböző kiszerelésű párlatot, valamint 450 liter szilva és 2 100 liter gyümölcscefrét is a garázsban.

A tulajdonos bár elismerte, a berendezéseket ő maga gyártotta, de működtetésére nem kért engedélyt. Azt állította, hogy saját használatra főzte le a több mint 350 liter pálinkát. A berendezéseket és a zárjegy nélküli párlatokat lefoglalták a NAV-osok. A tulajdonos ellen jövedéki visszaélés elősegítésének vétsége, valamint költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt eljárást kezdeményeztek.

Összefoglaló cikkünk apropóját ez a csütörtöki hír adta. Az eset kapcsán összeszedtük az otthoni párlatfőzés (magánfőzés) szabályait.

tt.

2015. január elsején változtak meg jelentősen a magán- és a bérfőzésre vonatkozó szabályok. Egyrészt megváltozott a magánfőző definíciója: magánfőzőnek már csak azok a gyümölcstermesztők minősülnek, akik saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú pálinkafőzővel rendelkeznek.

A Pálinka Nemzeti Tanács oldalán található részletes tájékoztató szerint házilag a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (42 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő. A magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel (700 forint/darab) válthatja meg a magánfőző.

A magánfőzött párlatot kizárólag a az előállító, családtagjai vagy vendégei fogyaszthatják, azt értékesíteni nem lehet. A magánfőzött párlatot csak az alkoholtermék-adóraktárnak lehet értékesíteni.

A szabály szerint a párlat adójegy a magánfőzőt egy 1 párlat előállítására jogosítja. Azaz az adójegy az 1 liter magánfőzésben készült párlat után a 700 forint jövedéki adó megfizetését, illetve az 1 liter pálinka eredetét igazolja. A magánfőző egy évben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző több párlatot állít elő, akkor az adott év végig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket a vámhatóságtól.  Ezen túl a párlat előállításához használt desztillálóberendezését a helyileg illetékes önkormányzat adócsoportjához is be kell jelenteni.

Párlat adójegyet a NAV-tól lehet beszerezni a főzés előtt. Az igényléshez a „NAV_J27 – Magánfőzők párlat adójegy megrendelése” nyomtatványt kell kitölteni, elektronikusan, vagy papír alapon eljuttatni a NAV-hoz, már a párlat előállítása előtt.

A magánfőzésen kívül bérfőzetésben is lehet pálinkát előállíttatni. Itt nyilatkozni kell arról, hogy az adott évben a bérfőzető és a vele egy háztartásban élők mennyi párlatot állíttattak elő, illetve arról is, hogy egyikük sem állít elő párlatot magánfőzéssel.

A bérfőzést végző szeszfőzdében bérfőzés keretében 50 liter mennyiségig 50 százalékos jövedéki adó kedvezménnyel, 50 liter mennyiség felett a teljes adómérték megfizetésével lehet bérfőzött párlatot előállíttatni. A kedvezményes adóval (835 forint/liter/50 fokos párlat + főzdei díj) lefőzethető 50 liter mennyiségű párlatot csak a bérfőzető (vagy háztartása) fogyaszthaja, kivéve, ha azt adóraktárnak vagy kistermelőként értékesítik.

A jogi szabályozáson túl a Pálinka Nemzeti Tanács nemrég listába is szedte azokat a tanácsokat, megoldásokat, amelyekkel elkerülhetők az otthoni párlat-balesetek. A szakmai szervezet szerint az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. A kisebb égési sérülésektől a tűzeseteken át a robbanásokig, szinte mindenre találunk példát az elmúlt időszakból.

A legtöbb balesetet az összetákolt, nem szakszerű készülékek, illetve az alapvető biztonsági előírások betartásának mellőzése okozza. Fontos tehát, hogy biztonságos, a tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő berendezést használjunk, és lehetőség szerint ne tároljuk ott az elkészült magas alkohol tartalmú terméket, ahol a lepárlást is végezzük, és ügyeljünk arra, hogy nyílt lánggal vagy más gyulladást előidézni képes eszközzel ne érintkezzen a párlat – mondja Mihályi László a tanács elnöke.

Az utóbbi idők legtragikusabb balesete néhány nappal ezelőtt Dámócon történt. Többen kórházba kerültek, négyen pedig életüket vesztették, mert mérgező vegyületeket tartalmazó szeszt fogyasztottak. Az italpancsolás egyrészt bűncselekmény, másrészt az említett esetnek semmi köze a párlatfőzéshez. A folyamatnak viszont természetes velejárója, hogy a kívánatos középpárlat mellett elő-, és utópárlat is képződik, ezért nagyon fontos a frakciók szakszerű szétválasztása – figyelmeztet a tanács elnöke.

Az előpárlat a veszélyesebb, ilyenkor metilalkohol és például etil-acetát keletkezik. Élvezeti értéke, a körömlakk-lemosóra emlékeztető illata (erről jól felismerhető) és csípős, kellemetlen íze miatt viszonylag csekély, ezért a kihozatali arány fokozásán túl semmi nem indokolja a középpárlatba engedését. Megfelelő elválasztási gyakorlat mellett is a leghatékonyabban analitikai vizsgálattal tudjuk kizárni ezt a veszélyfaktort, bár ennek van költségvonzata is.

A párlat tárolása sem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk – mondja a tanács. Sokan a jól bevált üvegpalackok helyett fém vagy műanyag edényben tárolják a kész párlatot, pedig az alkohol a helytelenül megválasztott anyagú tárolók esetében bizonyos fémeket és a műanyagot is oldhatja. Ezáltal olyan anyagokat is bevihetünk a szervezetünkbe, amelyek hosszú távon károsak lehetnek. Számos történet kering réztől megkékült párlatról vagy 60 fokos párlat által feloldott műanyag kannáról, rosszabb esetben saját magunk is találkozhattunk már ilyennel. A szakértők szerint a legbiztonságosabb és egyben legegyszerűbb megoldás az alaposan megtisztított üvegpalack, amin valamilyen módon feltüntetjük, hogy párlatot tartalmaz, így a balesetek és félreértések is elkerülhetők.