A Bajai járásból a megyei értéktárba 11 érték került be, többek között a Madarasi pálinka, melyeket a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés vaskúti ülésén oklevéllel ismertek el.
Az okleveleket Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke és Szántó István közgyűlési tag és a Bács-Kiskun Megyei Értéktár Bizottság elnöke adta át. A megyei önkormányzat kiemelten kezeli a megyei értékek összegyűjtését, népszerűsítését, gondozását és továbbörökítését.
A Bács-Kiskun Megyei Értéktárba a legtöbb javaslat települési értéktár bizottságoktól érkezik, írja a megyei önkormányzat honlapja. A javaslattevők mellett fontos szerepet játszanak azok az emberek is, akik az értékeket gondozzák, ezért példamutató életútjukat, életművüket, szakmai tevékenységüket, termékeiket megyei értékké nyilvánították a szakemberek. A Bács-Kiskun Megyei Értéktárban immáron 251 érték szerepel. A Vaskúton oklevéllel díjazott értékek az alábbiak:
Szeremlei borsos kalács
Szeremlén az ünnepi asztal elmaradhatatlan étke a borsos kalács. A lágy kelt tésztából készült kerek kalács, melyet kisülés után forrón meghempergetnek tejfölös, zsíros, sós, borsos mártóban „nemzeti étel” a településen. A kalácsot mártogatás után még melegen le kell takarni, hogy az saját gőzében puhuljon meg.
Szeremlei pünkösdi ladikázás
A ladikázás a pünkösdi ünnepkör párválasztó, udvarló szokásai közé sorolható. Ilyenkor a lányok az istentisztelet után a vízparton sétálgattak, majd hazamentek levenni a templomi ruhát, és átöltöztek a ladikázáshoz. Az ünnepet megelőzően a falubeli fiatal legények díszesen faragott evezőlapátot, leányevezőt ajándékoztak a kiszemelt lányoknak. A rituális ajándékozás egyben invitálást is jelentett a pünkösdi csónakázásra.
Szeremlei ladik és ladikkészítés
A ladik története Szeremle természeti adottságaiból eredeztethető. A ladik, mint mindennapos használati eszköz, fontos szerepet töltött és jelenleg is tölt be sokak életében. A ladik elválaszthatatlan a szeremlei múlttól és jelentől, valamint kiemelkedő fontossággal bír a jövőre nézve is, és itt elég csak a pünkösdi ladikázás hagyományát megemlíteni.
Bukovinai székely Isten-segíts betlehemes játék
E játék valószínűleg a pogány téli napfordulóval kapcsolatos szertartásoknak és a keresztény misztériumoknak a keveredéséből alakult ki. Szövege versben íródhatott, ami mára már csak nyomaiban fedezhető fel. A betlehemes játék sok tekintetben különbözik az országszerte ismert pásztorjátékoktól. Amíg napjainkig eljutott, sok változáson ment keresztül. Minden korban számos réteg rakódott rá – így nyerte el mai formáját, amelyet a Csátaljai Székely Népdalkör tagjai minden évben bemutatnak.
Bukovinai székely szálánvarrott hímzések
A Csátaljai Díszítőművészeti Szakkör tagjai végigjárták a falu székelyek lakta házait és kutatták az eredeti székely, még fellelhető hímzéseket, motívumokat. A megörökítés nem volt egyszerű, hiszen fényképezőgép, fénymásoló hiányában a helyszínen rajzolták le az ősi mintákat. Varrnak asztalterítőt, párnát, blúzt, ruhát, egyházi textíliát stb. Legkedveltebb mintáik a kakastarélyos, tányéros minta. A szálánvarrott hímzést szinte csak Csátalján alkalmazzák. Hosszú, fáradtságos munka egy-egy terítő, párna elkészítése, ezért értéke felbecsülhetetlen.
Sobri Kupa Nemzetközi Halfőző Verseny
1987-ben nyolc környékbeli település kapott meghívást, hogy összemérjék halfőző tudományukat. A verseny zsűrije Farkas „Sobri” József, örökös halfőző bajnok és mester volt. A hallé főzéséhez a rendezőség minden versenyzőnek egységesen három kilogamm pontyot biztosít. Más halat felhasználni tilos. A verseny csodálatos természeti környezetben, a Ferenc-csatorna partján kerül megrendezésre.
A nagybaracskai Sobri Kupa 33 éves múltra tekint vissza, mindig remek a hangulat
Fotó: Rab Rita / Petőfi Népe
Volt Latinovits Endre-úria
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, ami 1935-ig a család tulajdonában volt, majd az egyház vásárolta meg. A kúria jelenleg magántulajdonban van. Országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték.
Római Katolikus templom
A Latinovitsok építették Bácsborsód templomát 1781-ben késői barokk stílusban. Az előtte álló keresztet 1832-ben újították fel, így ma is eredeti állapotában látható. A templomkertben található meg az I. világháborús emlékmű, ami a mai napig emléket állít a település hősi halált halt fiainak. Az emlékmű felújításra került 2002-ben, majd jelenlegi állapotát 2009-ben érte el. Országos műemléki védelem alatt álló építészeti érték.
Latinovits Frigyes Kastély
A kastély 1767-ben épült barokk stílusban. 1949-ben állami tulajdonba került az épület, jelenleg az Őszi Napfény Integrált Szociális intézmény működik benne. A régi épület mellé új szárnyakat építettek, a parkot teljes mértékben átalakították, további épületeket építettek a bővülő igényeknek megfelelően. A régi időket ma is idézi az épületben járva a még meglévő cserépkályha, kovácsoltvas kapu, lépcsőkarzat és kandeláberek. A Kastély helyi védelem alatt álló építészeti érték.
Latinovits-sírkápolna
Latinovits Illés 1880-ban építette fel a későbbi családi sírkápolnát, melyet a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére szenteltek fel. A családi kápolnát nagyrészt temetkezési helynek használták, ide temették a család több tagját. 2015-ben kezdődtek el a település központjában, szép környezetben álló, ámde erősen romos kápolna helyreállítási munkálatai, amely 2016. év júniusára – méltón egykori tulajdonosai emlékéhez – kívül-belül megújulva szépíti a környezetet és várja a mai napig is látogatóit.
Madarasi pálinka
A pálinka nemzeti italunk, hungarikum, ezért fontos hogy nemzeti értékként kezeljük. 75 éves a Madarasi Pálinkafőzde, ebből a Lakatos család közel 60 éve főzi pálinkáit. Ez a sok éves tapasztalat, valamint a hibátlan alapanyag mellett a jó technológia, valamint a szakmai tudás eredményezi a Madarasi Pálinka fajták különlegességét. A Madarasi Pálinka 10 éve kapható a piacon, ez idő alatt igen közkedveltté, ma már országszerte ismert termékké vált, ezáltal hozzájárul Bács-Kiskun megye népszerűsítéséhez is.
Forrás: baon.hu
