Január óta, azaz közel egy éve a népegészségügyi termékadót (neta) is meg kell fizetni a kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkán, amelyet így már három adó: a szeszadó (a 40 százalékos pálinkánál 1334 forint literenként), a neta (alkoholtartalomtól függően, a 40 százalékos pálinka literenként 850 forint) és az áfa terheli, amit a már két adót tartalmazó árra kell rászámolni.

Többen megkongatták a vészharangot, hogy a neta végképp tönkreteszi a kereskedelmi főzdéket. – Ez nekünk igazán már nem számít–cáfolja a híreket Kovács Miklós, a Petendi Pálinkaház tulajdonosa. – No nem azért, mert olyan jól megy, hanem azért, mert a jelenlegi szabályozási környezet már a neta nélkül is lehetetlenné teszi a fejlődést. Kovács Miklós elmagyarázza a helyzetet: hazánkban három helyszínen folyhat pálinka-előállítás: a kereskedelmi főzdékben, a bérfőzdékben és otthon, a lakásokban. A pálinkapiac 2010-es liberalizációja ugyanis lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést

Aki pálinkát szeretne otthon főzni, annak elég a készüléket bejelentenie az önkormányzatnál, és ha használja, akkor megvásárolni a pálinka literjére a 700 forintos párlat­adójegyet. Így legfeljebb 86 liter pálinkát lehet főzni évente.

Adatok

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Magyar Időknek adott adataiból kiderül, hogy az országban közel 24 ezer főzőt vettek nyilvántartásba, ebből 2135 van Veszprém megyében. Már ezekből a számokból is nyilvánvaló, hogy a készülékeknek csak egy részét jelentik be. 2018-ban összesen 115 ezer liter pálinkára vettek adójegyet, ami azt jelenti, hogy egy nyilvántartott készülékre mindössze 4-5 liter pálinka jut, ami szintén nagyon kevés.

– Nem az a baj, hogy otthon főznek az emberek pálinkát, illetve ez az ő bajuk. A baj az, hogy ezek a főzetek kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Egyrészt a minőségük vegyes, a nagyobb részük meg se felelne a pálinka követelményeinek. Gyaníthatóan hozzáadott cukrot tartalmazó cefréből készül. Másrészt nehéz olyan termékkel versenyezni, amelyre nem fizetnek se szeszadót, se netát, se áfát, és az eladó sem adózik a bevétel után. 2018-ban 2,75 millió liter 50 százalékos pálinka került kereskedelmi forgalomba.

Ez a teljes pálinkaforgalom egyedül minőség-­ellenőrzött része, ami az összes előállításból mindössze 10 százalékot tesz ki. 9,7 millió litert a bérfőzdékben állítottak elő, és arra, hogy mennyi lehet az otthon főzött szesz, csak következtetni lehet. 2013-ban 12 millió literrel kevesebb égetett tömény szesz fogyott a kereskedelmi forgalomban, mint 2010 előtt. Nem valószínű, hogy ennyivel kevesebbet ittunk meg, így ezzel a 12 millió literrel lehet számolni – tette hozzá Kovács Miklós.

Kovács Miklós saját tervezésű vigántpetendi főzdéjében Fotó: Sági Ági/Napló

Itthoni helyzet

Hivatalosan 2018-ban 132 ezer liter pálinkát főztek otthon, de ez a szám a valóságban a korábbi adatok alapján 12 millió liter is lehet. Habár ezeknek az otthon főzött szeszeknek a nagy részét valószínűleg nem lehetne pálinkának hívni. Azt, hogy mit lehet pálinkának nevezni, törvény írja elő. Jó tudni, hogy a magyar gyümölcs alaptétel, tehát a diszkontáruház maradék gyümölcséből készült cefréből nem lesz pálinka, s abból a cef­réből sem, melynek cukorral segítették meg az erjedését.

Bár Kovács Miklós nagyra értékeli az elmúlt évtized marketingstratégiáját. A magyar fejekben elültette, hogy a pálinka egy csodálatos magyar termék. Jó lenne, ha az emberek azt is tudnák, hogy a magas minőségű pálinkát aligha a néhány tíz literes kisüstifőzőben állítják elő.

Mai helyzet

– A szeszipar régen meghaladta ezt a technológiát, a korszerű pálinkafőzdék már mind oszloplepárlókkal dolgoznak. Egyszerűen ezeken az oszlopokon sokkal precízebben szét lehet választani a szeszt, hogy mi maradjon benne, és mi a szemét. Sajnos az emberek elfogultak a saját előállításuk iránt, hiszen azzal dolgoztak, dédelgették a cefrét, végigkísérték, érzelmileg is kötődnek hozzá.

– Mindez azért sem jó, mert a pálinkából így sosem lesz kurrens magyar, a világpiacon is eladható termék. Bár a pálinkában szerintem is megvan a potenciál, hiába vannak főzdék, melyek képesek lennének fejlődni. Amíg nincs akarat a pálinkapiac kifehérítésére, addig azoknak, akik a szabályok szerint játszanak, nincs esélyük akkorára nőni, hogy más piacokra is kiléphessenek – fejezte be Kovács Miklós.

Ma összesen tíz, tisztán kereskedelmi főzde működik az országban. Körülbelül 130 olyan főzde van, amely bérfőzést is vállal, és saját pálinkát is előállít, és 260 körüli a tisztán bérfőzdék száma.

A pálinka ázsiója itthon megnőtt, átvette a mindenféle egyéb tömény szesz helyét. Talán ki lehet jelenteni, hogy ma a magyarok többsége nem külföldi tömény szeszeket, ha­nem hazai pálinkát iszik. Az előállítás és a minőség azonban szét­aprózódott, a piac nem tiszta, nincs egyenlő verseny.

A bejegyzés a veol.hu cikke alapján készült.