Három évtized és három generáció a levédett pálinka mögött – már az európai uniós védelemre várnak.

A falu egyik nevezetessége az Elek család pálinkafőzdéje, valamint az általuk gyártott, forgalmazott és immár nemzeti oltalom alatt álló Sárréti kökénypálinka. A családi vállalkozást idősebb Elek István és fia alapította, és az unokák fogják tovább vinni.

Belenőttek a fiatalok

Ifjabb Elek Istvánnal, a pálinkafőzde jelenlegi tulajdonosával kisebbik fia, Tomi társaságában beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről. Mint mondta, 1989-ben édesapjával közösen, a csökmői emberekre alapozva indították el a vállalkozásukat, később egyre szélesedett a vendégkörük. Ma már Debrecentől Békéscsabáig nevük van a szakmában, de országosan is egyre ismertebbek. Persze nem mindig volt könnyű talpon maradni, de kitartásuk, munkájuk meghozta az eredményt.

Pedig, ahogy István mesélte, mindent önerőből csináltak, titkuk a család összetartásában, elhivatottságában rejlik. A mai napig minden családtag kiveszi a részét a munkából, a hetvenhét éves nagypapától kezdve a középiskolás Tomiig. Együtt szedik a szilvát, metszik a fákat, főzik a pálinkát. István is megismert édesapja mellett minden munkafolyamatot, és így adja át a családi vállalkozás csínját-bínját két fiának is. Azt mondta, előfordul, hogy a fiúk szívesebben csinálnának mást, de amikor munka van, akkor az az első. Ebbe nőttek bele, és tudják, hogy ez a vállalkozás biztosítja családjuk megélhetését, és nem is kérdés számukra, hogy tovább fogják vinni a megkezdett tradíciót. A huszonöt éves nagyfiú, Attila elvégezte a pálinkafőzéshez és a vállalkozás folytatásához szükséges tanulmányokat, s a kisebbik előtt is ez az út áll érettségi után. De örömmel és büszkén teszik, hiszen amit a nagypapa elkezdett, azt érdemes és jó érzés tovább vinni. Ők már a harmadik generáció, amely a pálinkafőzéssel foglalkozik. Csökmőn jelenleg nincs másik olyan vállalkozás, ami ilyen múltra tekintene vissza.

Díjakkal is elismerték

Munkájukat is a pálinkához lehet hasonlítani, hiszen ha elveti valaki a jó magot, és abból jó gyümölcsfa terem, annak az eredménye minőségi pálinka lesz. István úgy véli, ők elvetették a magot, s a gyümölcs mostanra kezd beérni. Eredményeik is alátámasztják a befektetett energiát, munkát, anyagi áldozatot, hiszen 2011-ben ifjabb Elek Istvánt beajánlották, majd megválasztották a Magyar Pálinka Lovagrend tagjának. Emlékezetes esemény volt életében, amikor a gyulai várban szép szertartással lovaggá avatták. Azóta már nagyon sok fesztiválon, rendezvényen jelent meg a szervezet képviseletében, hogy látványos rituáléval népszerűsítsék a minőségi magyar pálinkát. Pálinkaversenyekre hívják zsűrizni, hiszen saját pálinkájukkal kiérdemelte a szakma elismerését. Még 2009-ben a Gyulai Pálinkafesztiválon, az azóta levédett kökénypálinkával Champion díjat nyert, ami azt jelenti, hogy az ott felvonultatott legkiválóbb pálinkák között is a legjobbnak tartotta a zsűri.

2018-ban a Szeghalmi Pálinkamustrán a Sárrét legjobb pálinkája díjat hozták el. Ekkor már le is védették a különleges italt, ami azóta Sárréti kökénypálinka néven kerül forgalomba. Persze hosszú évek teltek el, mire nemzeti oltalom alá vonták a terméket, hiszen még 2012-ben beszélgetett István a diáktársaival erről. Akkor végezte Budapesten, a Corvinus Egyetemen a pálinkamester-képzést, a legendás első évfolyamon. Társai tudták róla, hogy kiváló minőségű a kökénypálinkája, és mivel a Sárréten él, javasolták neki, ez legyen a neve. Diáktársai között voltak olyanok, akik tudták, hogyan kell elindítani és intézni a termék védelmét, így segítettek is neki. Hat év múlva sikerült. Jelenleg pedig ugyanennek a pálinkának az uniós védelemére várnak, ami talán őszre meglesz. A Sárréti kökénypálinka országszerte ismert a vendéglátók körében.

Gyümölcsösükben a környék szilvafái

Elek István és családja a főzde köré egy igazi kis édenkertet varázsolt. Évek alatt vásárolták fel a környező kis kerteket, amiket idős gazdáik már nem tudtak művelni, és az így kialakult területen gyümölcsöst telepítettek. Amint mondta, ehhez például nem kellett más, csak ásó és akarat.

– Amikor azt tapasztaltam, hogy valakinek nagyon jó pálinkája főtt, megkértem, adjon nekem annak a fának a jövéseiből. Elmentem, kiástam a jövéseket, majd a főzde körüli kertben elültettem azokat. Így alakult ki egy-egy fasor, ami annak a településnek a nevét viseli, ahonnan a növény származik. Van például komádi sor, irázi sor, darvasi sor, dévaványai sor. Mindegyik másfajta szilva, ezért más-más időpontban virágoznak – mesélte a vállalkozó. Fiával összemosolyogva elárulta, van egy olyan tervük is, hogy majd Tomi gimnáziumi osztálytársait meghívják egy biciklitúrára, amikor a szilvafák egy része virágba borul, mert az nagyon szép látvány. Már nevet is adtak a kis kezdeményezésnek: Csökmői Szilvavirágzás Találkozó. A diákoknak megmutatnák a pálinkafőzés rejtelmeit, elmesélnék a vállalkozás történetét, és bemutatnák a környezetüket, ami kétkezi munkájukat dicséri. Életük, munkájuk, értékteremtő tevékenységeik sok fiatalnak például szolgálhat.

Az élet tele van nehéz döntésekkel, a pálinkavásásrlás ne legyen az. 

www.palinka.online – pálinkavásárlás sorbanállás nélkül