Tart a szilvaszüret a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. szabadságpusztai ültetvényén. A termést helyben értékesítik, cefrének és lekvárnak való szilvát kínálnak.
– Jó év volt a szilvára. Virágzáskor száraz és meleg volt az időjárás, moníliának nyomát sem láttuk. Esőben sem volt hiány, amikor már nagyon kellett, mindig esett. A nyár kicsit hűvösebben alakult a szokottnál, de ez a szilvánál nem okozott gondot, talán néhány nappal késett a szüret – mondta lapunknak Lengyel Kálmán gyümölcstermesztési ágazatvezető.
Kovács János, a cég munkatársa a rázógép mellett
Fotó: Sági Ági/Napló
A cég 18 hektáros ültetvényén 10 tonna termésre számítanak hektáronként, ami nem rossz ezektől az öreg, 40 éves gyümölcsfáktól, de korszerű, fiatal szilvásokban ennek a duplája is elérhető. Az értékesítés viszont nem egyszerű, hiszen a szilvát nagyrészt a pálinkafőzdék vásárolják.
– Bár nekünk kiváló ízű pálinka-alapanyagunk van, mert az ültetvény nagyobbik részén a Besztercei, kisebbik részén a Stanley fajtát termesztjük, de idén érezzük a pálinkafőzdék igénycsökkenését. Néhányat a korábbi kötéseinkből visszamondtak, így jobban számítunk a lakossági felhasználásra. Nagyobb szeszipari cégek is vesznek, de tavaly a termés 60 százalékát a kisebb magánfőzdék és a lakosság vitte el – tette hozzá a szakember.
A szilvapiac elég kiszámíthatatlan, a kistermelők jelentősen befolyásolják. Mint Lengyel Kálmán meséli, már csaknem megegyeztek egy nagy felvásárlóval, amikor az lefújta az üzletet, arra hivatkozva, hogy a kistermelők rengeteg olcsó alapanyagot szállítottak be. A léüzemek nem nagy felvásárlók, szilvalé alig van a boltokban.
Fotó: Sági Ági/Napló
A betakarítás rázógéppel történik, az így szedett szilva lekvár- és pálinka-alapanyagnak való. Pedig a Stanley nagyon finom, ízes, nagy szemű szilva, de a kézi betakarítás nem éri meg, az 50-60 forintos többletköltséget jelentene kilónként. Tavaly nettó 67 forint sem volt az értékesítési átlagár, pedig ez szinte csak a termelési költségeket fedezi. A szilva árával 100 forint fölé nem lehet menni, de egyszerű termesztése miatt jó évben a kistermelők termése könnyen bedönti a piacot.
A szilvatermesztés hazánkban nem tartozik a jövedelmező üzletágak közé. Lengyel Kálmán azt is elmeséli: egy korábbi munkahelyén a szilvaültetvényt csak azért nem vágták ki, hogy a foglalkoztatott szedőknek folyamatos munkájuk legyen a következő, jövedelmezőbb gyümölcs szedéséig. A 2017-es különleges év volt, kevés szilva termett az országban, s az ipari szilva ára is 130 forint fölé emelkedett kilónként, így a termesztés nyereséget termelt.
A szabadságpusztai ültetvény nagyobbik részén a Besztercei, kisebbik részén a Stanley fajtát termesztik Fotó: Sági Ági/Napló
– Azért tartjuk ezt az öreg ültetvényt, mert így az év 11 hónapjában tudunk helyben termett, friss gyümölcsöt kínálni, és ezt az ültetvényt nem terhelik már az állandó költségek. Sajnos látjuk, hogy a pálinkafőzdék igénye csökken, ráadásul egyre inkább befolyásolják a pálinkapiacot a divathullámok. Két éve a cigánymeggyből vettek rengeteget a főzdék, idén nem is keresték – fejezte be Lengyel Kálmán.
Forrás: veol.hu
