Az egyik leghíresebb magyar hungarikum a hazai gyümölcsökből készült pálinka. A folyékony gyümölcspárlat nagy népszerűségnek örvend, az elmúlt két évben 20 százalékkal többet exportáltunk külföldre, mint korábban. A Lokál pedig összegyűjtötte mit érdemes tudni a világhírű magyar pálinkáról.
A pálinka története a lepárlás technológia feltalálásával kezdődött, ami elsőként Itáliában jelent meg a XI. század végén. A kísérletezéshez azonban hamar csatlakozott Magyarország is. Eleinte a folyékony szeszt gyógyszerként használták, 1658-ból fennmaradt írásokban a gyümölcspálinka, mint alkoholos ital szerepel. A XVIII. században pedig már hazánkban külön iparággá nőtte ki magát az előállítása és forgalmazása, ami azóta is folyamatosan fejlődik.
– 2017 előtt a kereskedelmi főzdék által forgalomba hozott pálinka mennyisége ugyan kis mértékben, de folyamatosan növekedett. 2018-ban, az előző évhez képest, 30 százalékos növekedést mutatnak az adatok. A bejelentett magánfőző berendezések száma is növekedett, 2018-ban már 23827 darab volt – részletezte a Lokálnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig a külföldre exportált mennyiségek kedvező növekedéséről osztott meg adatokat lapunkkal. – A leválogatásokból megállapítható, hogy 2016-tól 2017-ig csökkent a harmadik országba exportált pálinka mennyisége, azonban 2017-től 2018-ig a 2016. évi adatokat is meghaladó növekedés tapasztalható. Tavaly a legtöbb pálinkát az Amerikai Egyesült Államokba szállítottuk, összesen 5684 litert, ami 20 százalékkal több az előző évhez viszonyítva. Őt Oroszország követi 1487 literrel, és Izrael 616 literrel. Jelentős export ország még Ausztrália, Svájc és Törökország is.
- Kizárólag Magyarországon termett, előállított és palackozott, érett gyümölcsből készült italt.
- Ami csakis erjesztett gyümölcs, illetve erjesztett szőlőtörköly párlatát tartalmazza.
- Lepárlásakor legfeljebb 86 százalék az alkoholtartalma, palackozáskor legalább 37,5 százalék.
- Semmilyen módon nem ízesítették, édesítették vagy színezték (leszámítva a hordós és a gyümölcságyas érlelést).
Fajtái:
- Törköly: Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítik.
- Kisüsti: Legalább kétszeri szakaszos lepárlással, maximum 1000 literes rézfelületet is tartalmazó lepárló üstben készített gyümölcs-, vagy törkölypálinka nevezhető így.
- Érlelt: Fahordóban érlelik legalább 3 hónapig, 1000 liternél kisebb hordóban, vagy legalább 6 hónapig 1000 literes vagy annál nagyobb fahordóban, így jellegzetes aromát nyer az ital.
- Ópálinka: Az a gyümölcs-, vagy törkölypálinka, melyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb fahordóban.
- Ágyas vagy gyümölcságyon érlelt: A gyümölcsökre „saját” pálinkáját töltik és együtt érlelik legalább 3 hónapig. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni.
Otthon is főzhetünk
Magánfőzésben a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (42 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a magánfőző háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. A magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző.
A kormány 2010-ben adómentessé tette a pálinkafőzést, és ameddig lehetett kitartott, az uniós jövedéki adózási szabályok megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indító, Brüsszellel szemben. Végül Magyarország 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcolt ki, jelenleg minimális közteher megfizetése mellett lehet otthon pálinkát főzni. Varga Mihály pénzügyminiszter azonban májusban arról számolt be: Magyarország harcol az otthoni pálinkafőzés adómentességéért.
A bejegyzés Kiss Nóra cikke alapján készült.
