Ha túl sok a gyümölcs és már nem fér el több befőtt és lekvár a polcon, mindig megoldás a pálinka.

A történelmi, magyar pálinkák rozsból, búzából, hajdinából és kukoricából készültek. Manapság a leggyakoribb pálinka alapanyagok a szilva, a barack, a körte, a meggy, a cseresznye, az eper és a törköly. De a sort folytathatnánk a végtelenségig, hiszen a magyar ember jóformán mindenből képes pálinkát főzni. A jó pálinka készítéséhez szükséges cefrézés aranyszabályait itt foglaltuk össze.​ a 

Természetesen ahhoz, hogy pálinka készülhessen, ki kell várni, amíg megfelelő mennyiségű lekvár és befőtt sorakozik a kamra polcain, és a háziasszonynak elfogy az ideje és a befőttes üvege, így a maradék gyümölcsből lehetőség nyílik pálinka főzésére.

A boltokban kapható pálinkán kívül nagyon sok készül bérfőzésben, vagy magánfőzésben. Természetesen senkit sem biztatunk arra, hogy lerészegedjen. Az igazi pálinkarajongók ugyanis nem a mennyiségben, hanem a minőségben hisznek. Nézzük hát, melyek a legfinomabb pálinka alapanyagok.

​Mit kell tudnunk a pálinkáról?

  • A pálinka hungarikum. Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő- törköly használható fel pálinka készítéséhez.
  • Akkor nevezzük kisüstinek, ha legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állították elő.
  • A pálinka általában 40-es vagy 50-es szeszfokú, de akad közöttük 37,5 és 86 fokos is.
  • Vannak olyan italok, amelyeket a vásárlók pálinkának neveznek, azonban azok nem minősülnek annak. Ilyen például a mézes pálinka.
  • A jó pálinkának nincs szüksége rá, hogy behűtsék. Ekkor ugyanis nem érvényesül benne a gyümölcs zamata, aromája és illata.
  • hagyományos ízeken túl manapság egyre gyakrabban találkozhatunk igazi különlegességekkel, mint amilyen például a berkenye, a galagonya, a füge vagy akár a fehér eper.
  • Jelenleg hat tájegységnek van nyilvántartott pálinkája, ilyen a szatmári szilva, a kecskeméti barack, a békési szilva, a szabolcsi alma, a gönci barack és újfehértói meggypálinka.

Ismerd meg a hat tájegység pálinkáját

A szatmári szilvapálinkát 

nem lehet kihagyni a sorból, sőt, vele illik kezdeni, hiszen igazi hungarikum. A szakirodalom a Szatmár-Beregi síkság vidékét, külön agrometerológiai körzetként tartja nyilván, emiatt olyan különleges az itt termett szilva íze, mely a pálinkát is igazán egyedülállóvá teszi. A szatmári szilvapálinka előállításához a penyigei és besztercei szilvafajták használhatóak, és az előírás szerint a párlat az előbbi két szilvafajtát 80%-ban, egyéb szilvafajtát maximum 20 %-ban tartalmazhat. A szatmári szilvapálinka földrajzi jelzés kizárólag Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett szilvából készített pálinka esetén használható.

A kecskeméti barackpálinkát 

már az 1600-as években is készítették, így a főzése több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. Kecskemét környékén a homokos talaj nappal sok meleget sugároz a gyümölcsre, éjszakára pedig lehűti azt. Ez adja a gyümölcs egyedi zamatát és a kecskeméti barackpálinka egyedi jellegét. Míg korábban leginkább csak kiegészítésként termelték a környéken barackot, a szőlőtövek közé ültetve a fákat, a pálinka népszerűségének köszönhetően manapság már egyre többet ültetnek belőle. 1930-ban például a környéken 356 000 kajszibarackfa virágzott tavasszal. A kecskeméti barackpálinka előállításához a magyar kajszi, a gönci magyar kajszi, a pannónia, a ceglédi bíborkajszi és a bergeron fajta használható

A békési szilvapálinka 

a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt gyümölcspálinka. Mivel a szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, ezért kitűnő pálinka készülhet belőle. A „békési” megjelöléssel előállított szilvapálinka alapanyaga a Békésen és Békés környékén termett szilva. A pálinka előállításához vörös szilva használható fel minimum 50-%-ban, és besztercei, stanley és ageni szilvák használhatóak mellette. A vörös szilva színe kékespiros, íze édeskés. A besztercei szilva kék színű és édes, a stanley szilva sötétkék színű, míg az ageni szilva ibolyáskék színű és nagyon illatos.

A szabolcsi almapálinka 

különlegesen tiszta, azonban az érleléstől kissé sárgás színű ital. A „szabolcsi” eredetmegjelöléssel előállított almapálinka alapanyaga a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termelt alma. Ez az alma igen híres, hiszen a magyar almatermesztés világhírét is ez alapozta meg. A leggyakoribb fajták a jonatán, a jonagold, a golden, a red delicious és az idared. A szabolcsi almatermesztésről már a XVIII. századtól vannak feljegyzések. Bár manapság már csökkent a népszerűsége, korábban az almapálinka a parasztság kedvenc itala volt. A napot vele indították, és részese volt minden fontos ünnepnek is. Gyógyításra is alkalmazták, leginkább fájdalomcsillapításra és sebfertőtlenítésre.

A gönci barackpálinka 

halványsárga színű ital. Gönc környékén a szőlő- és borkultúrát leváltotta a gyümölcstermesztés. A gondos gyümölcsfeldolgozásnak köszönhetően lett hungarikum a gönci barackpálinka. A pálinkát az úgynevezett gönci termelési körzetben készítik. A “gönci” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a kajszibarack. A gönci magyar kajszi a Kárpát-medencében kialakult fajta.

Az újfehértói meggypálinka 

a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértó környékén készített ital. Bár a meggyet magozzák, mégis elkerülhetetlen, hogy tört mag kerüljön a cefrébe, így ez adja a pálinka jellegzetes, marcipános-mandulás ízét. Az újfehértói meggypálinka gyümölcse eredetileg vadon termett a környéken. A vidék humuszos homoktalaja kedvez a meggytermesztésnek. Az „újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az újfehértói fürtös meggy és a debreceni bőtermő fajta használható.​

Forrás: agroinform.hu

Az élet tele van nehéz döntésekkel, a pálinkavásásrlás ne legyen az. 

www.palinka.online – pálinkavásárlás sorbanállás nélkül