Az Újfehértói Kutató Állomás munkatársainak érdeme a fürtös meggy kinemesítése, a földrajzi eredetvédettség húsz esztendőn át tartó munkára tette fel a koronát.
Nem kell ahhoz népmeséket olvasgatnunk,
hogy csodálatos történetekkel találkozzunk, azok most is köztünk élnek. Igaz, olykor el kell telnie két évtizednek is, mire minden álom valósággá válik, mire minden érték elnyeri méltó helyét és jutalmát. Megyénk, illetve Újfehértó számára 2021. február 11-én jó hírt röpített a nagyvilágba Brüsszelből a média: európai uniós védelmet kapott az újfehértói meggy, az Európai Bizottság felvette a gyümölcsöt a földrajzi eredetvédett termékek listájára. Igaz, közel húsz évnek kellett eltelnie, hogy ez így történjen.
– Még 2002 februárjában részt vettem Kecskeméten egy tanácskozáson, amelyen szó volt a földrajzilag eredetvédett pálinkákról, így többek között a szabolcsi almapálinkáról és a szatmári szilvapálinkáról is. A hazafelé vezető úton az járt végig a fejemben, hogy vajon az újfehértói fürtös meggyből lehet-e pálinkát készíteni, s ha lehet, akkor miért ne lehetne ez a nedű is eredetvédett – merült el a múlt emlékeinek felidézésében Papp József, a Zsindelyes Tanya Kulturális Értékeinek Megóvásáért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Zsindelyes Pálinkafőzde tulajdonosa.
– Fel is kerestem az Újfehértói Kutató Állomás vezetőit, dr. Pethő Ferencet és dr. Szabó Tibort, hogy vajon a térségünk nevezetes gyümölcséből főzhető-e párlat. Feri bácsi válasza az volt, hogy főzhető, de nagyon drága lenne. Az árával akkor nem foglalkoztam, a szemem előtt csak egy cél lebegett: jó minőségű pálinkát készítsünk az újfehértói meggyből. A gondolatot tett követte, s 2003-ban vásároltunk is meggyet, legyártottuk a pálinkát, 2004-ben pedig már beneveztük különböző versenyekre.
– Már akkor, az első évben november 26-án a Foodapest eredményhirdetésén nagy sikert aratott: a kisüsti kategóriában első díjat nyert, továbbá újdonságdíjat is kapott, s ezzel elkezdődött az ital karrierje: az újfehértói fürtös meggypálinka 2007 októberében megkapta a magyarországi földrajzi oltalmat, ezt követően 2011-ben a Zsindelyes Pálinkafőzde megkérte Brüsszeltől az európai védelmet is, amit aztán 2014 októberében meg is kapott.
A gyümölcs és a pálinka védelmének a története tulajdonképpen egy fordított sztori, hiszen az ital hamarabb kapta meg a magyar és az uniós védettséget, mint az a gyümölcs, amiből készült
– folytatta Papp József.
– Az újfehértói meggy 2017 márciusában lett végül Magyarországon eredetvédett, s nagy örömünkre pár hete az Európai Unió is oltalma alá vette a gyümölcsöt.
Sokan azt gondolhatják, hogy most már kényelmesen hátra lehet dőlni, hiszen a meggypálinka elfoglalta megérdemelt helyét a neves magyar borok és pálinkák között, az újfehértói meggy pedig ott van egy illusztris társaságban a kalocsai paprikával és a makói hagymával. Pihenésről, megállásról, lazításról azonban szó sem lehet.
– Az, hogy a meggy és a belőle készült pálinka a megkapott oltalommal ott van a kiemelkedő magyar nemzeti értékek között, csupán egy lehetőség. A földrajzi védettség lehetőség a térségnek, Újfehértónak, az italnak és a gyümölcsnek. S hogy ezzel a lehetőséggel hogyan élünk, az csak rajtunk múlik, termesztőkön, gazdasági szakembereken, önkormányzati vezetőkön.
– Az én terveim között az szerepel, hogy a Zsindelyes Cottage mellett létrehozunk egy új, 3500 négyzetméter alapterületű üzemet, ami húszféle olyan terméket állít elő, amiknek az alapja a meggy. A csomagolás, a palackozás az automatizálásnak köszönhetően modern lesz, de a termékek készítésénél a manufaktúra hagyományaira építkezünk, a különlegességre, egyediségre törekszünk.
Célom, hogy a köztudatban „fürtös régióként” szerepeljen Érpatak, Zsindelyestanya és Újfehértó
– vázolta fel a további terveit, elképzeléseit Papp József.
– A régiós együttműködést nem én találtam ki, hasonló felállást láthattam már Ausztriában: ott a kökényt dolgozta fel több település. A magyar és az uniós oltalommal lezárul az előző húsz év, most egy új időszak kezdődik. Vannak újabb tervek, újabb ötletek, mert csak így juthatunk előbbre.
Tájszelekcióval keresték a jót
A II. világháború pusztításai után fontos cél volt a mezőgazdaság helyreállítása és fejlesztése. Ennek érdekében létrejött 1950-ben az Újfehértói Kertészeti Kísérleti Telep, ahol kinemesítették az újfehértói fürtös meggyet, ami 1970-ben megkapta az állami elismerést.
Dr. Pethő Ferenc kertészmérnök, az Újfehértói Kutató Állomás nyugalmazott igazgatója örömmel fogadta az újfehértói meggy 2021-es uniós oltalmának hírét.
Nagy megtiszteltetés, hogy a gyümölcs megkapta az Európai Uniótól a földrajzi védettséget. Köszönet érte mindazoknak, akik sokat tettek ezért az eredményért.
– Megköszöntem Papp Józsefnek is, hogy annyit dolgozott, hogy annyit fáradozott az oltalomért, de szerényen azt mondta, hogy ez számára természetes volt, s hozzátette: ha egykoron nem nemesítjük ki ezt a meggyet, akkor nem lett volna az uniónak mit elismernie, vagyis közös munkáról és közös érdemről van szó – mondta dr. Pethő Ferenc.
Fontos szempont volt a bő termőképesség
– Harmincéves voltam, amikor megbíztak az Újfehértói Kutató Állomás vezetésével. Az egyik feladatunk a Pándy meggyfajta vizsgálata volt. Figyeltük az egy időben virágzó, rendkívül bő termő, sarjról ültetett cigánymeggy viselkedését és termeszthetőségét is. A tájszelekció során a két fajtát keresztezve eljutottunk a jó termőképességű fajtához, amit újfehértói fürtösnek neveztünk el – fűzte hozzá a 92 esztendős szakember.
Dr. Szabó Tibor agrármérnök 1966-ban került az Újfehértói Kutató Állomásra, s bekapcsolódott a dr. Pethő Ferenc által elkezdett meggy-tájszelekciós vizsgálatokba, így ő is kivette részét az újfehértói fürtös meggy nemesítéséből, valamint később részt vett a többi államilag elismert meggyfajta tájszelekciós nemesítésében is.
– Nagyon örülök én is ennek az uniós oltalomnak, az elmúlt több évtized munkájának az elismerését jelenti a védettség – fogalmazott a szakember.
Forrás: MML | SZON
Az élet tele van nehéz döntésekkel, a pálinkavásásrlás ne legyen az.
www.palinka.online – meggypálinka-vásárlás sorbanállás nélkül
