A lekvár legyen a gyümölcsből vagy pálinka régi keletű dilemmájában nehéz igazságot tenni. De annyi bizonyos: a falusi léthez mindkettő készítése hozzátartozott. Az egyik történet főszereplője Örzse néni.
– Még az 1960–70-es években sem volt olyan tanya, amelynek padlásán ne lett volna egy-két „szerelék”, ahogyan a pálinkafőző eszközöket nevezték – mesélte dr. Fodor Ferenc, a Pálinkafőzés tudománya című kiállítás szakértője. A szegedi Móra-múzeum csólyospálosi származású néprajzkutatója hozzátette: a fináncok előszeretettel lepték meg a tanyai embereket – akár éjjel is – pálinka után kutatva. Sok történet megmaradt azokból az időkből, az egyik Örzse nénié.
„A tiszta szobában volt a pálinka az üvegekben. A fináncok megtalálták, erre Örzse néni előkapta a kispárnát, szétszakította és a tollat a fináncokra szórta. Az üvegeket pedig összerugdosta, hogy ne legyen bizonyíték. Megfenyegette a fináncokat, ha ügyet csinálnak a pálinka miatt, följelenti őket, mert meg akarták erőszakolni. Hisz minden csupa toll volt. A fináncok elódalogtak, Örzse néni megúszta a büntetést” – elevenítette fel az esetet Fodor Ferenc.
A népi leleményesség példái azok az eszközök, amelyek január végéig láthatók a helytörténeti gyűjteményben. A Szanka József gyűjteményében található pálinkafőző eszközök és üvegedények több évszázad történetét dolgozzák fel.
Egy régi készülék
Fotó: Petőfi Népe
Forrás: baon.hu
