1. A 17. század végén az angol kormányzat rendeletek sorozatával szorította vissza a francia brandy importját, és ösztönözte a szeszlepárlást. Londont elárasztotta az olcsó gin, és a városban a 18. század első évtizedeiben valóságos ginfogyasztási őrület vette kezdetét.
2. A londoni munkásrétegeket a 18. század első felében rabul ejtő ginőrület következtében virágzott a prostitúció, gyakoribbá váltak a bűnesetek, nőtt a halálozási arány, és csökkent a születésszám. A ginfogyasztás visszaszorítása mellett sokan kampányoltak, többek között a korábban még a szeszfőzés liberalizálása mellett kardoskodó Daniel Defoe, a Robinson Crusoe írója is.
3. A mértéktelen italfogyasztást káros társadalmi hatásai miatt törvényekkel igyekeztek korlátozni, ám a rendelkezések egészen 1751-ig nem csökkentették az alkoholizmust, amelynek hatására többször is utcai zavargások törtek ki.
4. A ginőrület kezdetben a legfelsőbb köröket is leglegyintette: a 18. század elején uralkodó királynő például annyira szerette az italt, hogy sokan egyszerűen csak „Kocsmának” becézték, míg előtte a „Brandy Nagyi” nevet kapta.
március 25-27. között Lovassy György és Adamik Anikó verseny igazgatók vezetésével a békéscsabai Panoráma Étteremben. Minden mintát egyszerre 6 fő kóstol meg párhuzamosan, egymástól függetlenül. Lovassy György évek óta a gyulai verseny igazgatójaként is ismert – mellette okleveles élelmiszeripari mérnök, a Destillata és más nemzetközi versenyek magyar zsűritagja, hivatalos pálinka tréner és bíráló, a KOTHE cég hivatalos magyarországi képviselője -, mellette új szereplő az eddigi években bírálóként tevkénykedő Adamik Anikó, aki a Gyulai Pálinka Manufaktúrától „igazolt” át a fesztivál és verseny csapatához!
A zsűri számítógéppel bírál, 4×5 pontos bírálati rendszerben, ahol megvizsgálják, hogy a termék izében, illatában tiszta-e, és hogy érezhető-e rajta az alapanyagként használt gyümölcs karaktere. Emellett a textúrát és az összbenyomást pontozzák.
Mindemellett minden mintáról szöveges értékelést is készítenek, amelyet az eredményhirdetés követően 15 napon belül megkapnak a nevezők is.
A Brillante 2020 párlatverseny pontszámításának alapja
a zsűri értékelése szerinti pontszámok. A számítás módja, a megadott hat kategóriában szereplő kategóriánként 1, a legnagyobb pontszámú termékek összege adja a végső verseny pontszámot. A legtöbb pontot szerző Bérfőzető, vagy Magánfőző nyeri el a címet. Pontegyenlőség esetén az a termelő nyeri el a címet, akinek több terméke érte el a Champion díjat.
5. Bár az ital neve a holland jenever (boróka) szóból ered, sokan tévesen Genffel kötötték össze, ezért az egyik beceneve Madam Genf lett. Az olcsó, rossz minőségű gin villámgyorsan fejbe szállt. „Egy pennyért berúgsz, kettőért már hullarészeg vagy” – szólt a korabeli hirdetés.
6. Az angolok és a walesiek egy főre eső éves ginfogyasztása 1700-tól 1751-ig nyolcszorosára, 8-9 pintre, vagyis mintegy egy gallonra nőtt. A becsült adatok szerint a ginőrület tetőzése idején egy átlag londoni évente 14 gallon gint fogyasztott el.
7. A ginőrület ideje alatt a londoni Clerkenwell nyomornegyedeiben akkora kereslet volt az italra, hogy talicskából árulták. Az őrület tetőzése idején Londonban mintegy 7 ezer ginboltban árusították az italt. 1750-ben a londoni St. Giles kerület ingatlanjai több mint negyede ginbolt volt.
8. A ginőrület alatt az angol nők is az ital rabjává váltak. Elhanyagolták a gyermeknevelést, és megdöbbentően sokan álltak prostituáltnak. Az italt emiatt „anyapusztítónak” is becézték. A ginfüggőség hatására 1734-ben egy Judith Dufour nevű asszony megfojtotta kétéves gyermekét, majd a ruháiért kapott pénzből gint vásárolt.
9. 1736-tól kezdve már csak 50 fontért lehetett árusítási engedélyt vásárolni, de mindössze ketten éltek a lehetőséggel, a szeszcsempészet pedig virágzásnak indult. A dörzsölt csalók úgy próbálták meg kijátszani az 1736-ös gintörvény rendelkezéseit, hogy az italt többek között a „hölgyek élvezete” és a „felszarvazott férjek vigasza” néven kezdték árulni.
10. Az olcsó ginben boróka helyett gyakran terpentin került, a legrosszabb minőségű, nem ritkán mérgező italok pedig olykor kénsavat is tartalmaztak. Az őrület nem sokkal az 1751-es gin-törvény után véget ért, ám a történészek szerint az italfogyasztás visszaszorulása nem elsősorban a rendelkezésnek, hanem a gabonaár-emelkedésnek volt köszönhető.
Forrás: mult-kor
Gin & ginger | Kettő a kedvenc színem közül. És neked?
Gin & ginger – Gin és párlatwebáruház
